Stephen King: Dolores

A Dolores műfaja szerint krimi, de Stephen King, a horror koronázatlan királya itt sem tagadja meg önmagát. Mert éppen eléggé borzalmas már az alaphelyzet is: két rovott múltú szipirtyó egy fedél alatt él egy szigeten, és valami különös szeretet-gyűlölet viszony fűzi őket egymáshoz… Aztán egyikük, a ház magatehetetlen, hájas úrnője a porcicák elől menekülve egyszer csak kikél tolószékéből, és lezuhan a lépcsőn – majd a nem sokkal később érkező postásfiú az összezúzott tetem mellett ott talál egy márvány sodrófát. Természetesen Doloresre, a társnőjére fogják rá, hogy végzett vele. Dolores a rendőrségen beszámol egész életéről: sötét, pokoli indulatokról mesél – és egy régi napfogyatkozás idején elkövetett szörnyű bűntényről… ám azt tagadja, hogy megölte volna szipirtyótársát.

Európa Könyvkiadó, 2006
264. oldal



Ahogy a fülszövegben is írták King bácsi új alkotása inkább a krimi világába hajlik át. Volt szerencsém olvasni egy zseniális művet, aminek a címe Cujo. Fantasztikus volt és ennek segítségével kedveltem meg King műveit. Egyetlen olvasmány is ennyire befolyásolt, hogy még többet  el akarjak olvasni.

A Dolores című műve különbözik a Cujo-tól, mivel a művet a 60 évet felülmúlt Dolores Claiborne meséli el Nancy -nek és Andy -nek. Elmeséli régi, megbocsáthatatlan bűneit és, hogy miként élte mindennapjait Vera Donovan sanyarú "rabszolgájaként". Minden egyes mocskos részletet elmesél, hogy Vera miért volt egy szipirtyó. Undorító, ahogy az a nőszemély viselkedett, amikor Dolores ilyen sokat törődött vele. Undorító egy emberi lény. Az egyik legrosszabb tulajdonság a gonoszság és bizony Vera Donovan bőven kapott ebből a "remek" tulajdonságból. Hihetetlen, hogy milyen aggályai vannak, és, hogy az sem mindegy, hogy az ember hány csipesszel teregeti ki a lepedőt... De néhány oldalon teljesen másnak mutatkozott. Mintha kifordították volna, magából az ördögből angyal lett, és akkor még kedveltem is. De az az egynéhány jó gesztusa nem kárpótolja azt, amit idős korában végez, mert tényleg egy szívtelen fráterré vált. És amikor szüksége volt segítségre, vagy esetleg meg kellett vigasztalni néhány "dologtól" Dolores egyszerre futott hozzá, akár hajnali háromkor is, hogy megnyugtassa.
Miután befejezte Vera szidalmazását elmesélte házasságának részleteit. Hogy hogyan találkozott Joe -val, miként és miért házasodtak össze. És a legfontosabbat: hogy miért bánta meg. Joe hihetetlen dolgokra volt képes: ivott, pókerezett, nem a megfelelő szavak használta, a nőket nem tisztelte, sőt feleségét verte és még nincs vége a hosszú-hosszú listának. Nem kívánom leírni a legborzasztóbbat, mert el sem tudtam képzelni, hogy mégis, hogy tud ilyet tenni. Maradjunk annyiban, hogy beteges. Szörnyen beteges. Aztán

A filmborító

Dolores mesél arról miként "nevelte" meg férjét. Kemény asszonynak bizonyult, mert csak tűrte a megpróbáltatásokat, és ha olykor elesett ő bizony összeszedte minden erejét, felállt és tovább küzdött addig, amíg el nem érte a célját. Olykor "falnak ütközött", de ekkor sem adta fel, mert talált megoldást.
Elképesztő különbség van a könyv eleje és vége között, és hihetetlen, hogy Doloresnek sikerült elmesélni ennyi borzalmat 260 oldalban, úgy, hogy közben könnycseppet sem ejtett. Pedig borzasztó dolgokra jön rá az olvasó, amiket el sem tud képzelni, hogy bárki is képes ilyenre vagy egyáltalán hasonlókra.
King megmutatta a tudását ebben a műfajban is. Nem csalódtam benne, eléggé beleéltem magam, nem tudtam letenni, de voltak pillanatok, amikor muszáj volt megállnom, mert már soknak éreztem. Igazi idegtépő könyvnek mondanám, de szerintem Kingtől ez várható volt. A végére azért nagyobb csattanót vártam. Mármint így is elég megdöbbentő volt a történet, de én azt hittem még az utolsó egynéhány oldalon még valami vár rám...
Stephen King megmutattad, hogy akárcsak a horrorban a krimiben is király vagy! Gratulálni tudok a tehetségedhez, mert nem minden ember születik ezzel. Valamint a polcomat díszíti még a Christine, ami valamikor sorra kerül. A gond, hogy jóval hosszabb, mint a Dolores ezért tovább is fog tartani. De egyenlőre elég a horrorból.

Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: Joe és Dolores "játéka"
Értékelés: 5/5