A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Josephine Angelini. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Josephine Angelini. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 18., szombat

Josephine Angelini - Baljós csillagok

– Oké. Akkor később találkozunk – fogadta az elutasítást Lucas olyan kedvesen, amennyire csak tudta. Alig tett meg három lépést,Claire már már meg is ragadta Helen karját, és húzni kezdte a szekrénye felé.
– Mi a szent kézigránát volt ez? – Claire szinte kiabált, Helen csendre intette, és a számzárral kezdett küszködni a szekrényén.
– hosszasan elbeszélgettünk – tájékoztatta Clairre-t sietve.- már nem gyűlöljük egymást.
– Elbeszélgettetek? Aha, persze. Biztosra veszem, hogy a nyelveknek nagy szerepe volt ebben, de valami azt súgja, a szavaknak kevésbé – gúnyolódott Claire.


Helen Hamilton tizenhat éven át próbálta eltitkolni, hogy más, mint a többiek, ami igencsak nehéz feladatnak bizonyult egy olyan apró és nyugodt szigeten, mint amilyen Nantucket. A helyzet azonban egyre vészjóslóbbá válik: Helen rémálmokat lát, és amikor felébred, az ágyneműje csupa piszok és por. Az iskolában hallucinációk gyötrik: minduntalan három nő jelenik meg előtte, akiknek szeméből könnyek helyett vér folyik.
Amikor Helen először találkozik Lucas Delosszal, még nem sejti, milyen szerepet szán kettejüknek a sors abban a tragédiában, amely a történelem során újra meg újra megismétlődik. Ahogy Helen fokozatosan földeríti ősei titkát, rá kell jönnie, hogy a mítoszok nem csupán legendák. És azzal is szembesülnie kell, hogy még a félistenek sem tudnak szembeszállni az erővel, amely hol egymás mellé sodorja a fiút és őt, hol elszakítja őket egymástól.